Madring: milyen az F1 új madridi pályája?

Madrid 2026-ban kapta meg a Spanyol Nagydíjat, és rögtön egy olyan pályával, amilyen eddig nem volt a naptárban: fél utcai, fél állandó, 24 százalékos dőlésű kanyarral és alagutakkal. Végigvezetjük a Madringen, kanyarról kanyarra.

Van a versenynaptárnak egy új szereplője, amit nehéz besorolni. A Madring se nem klasszikus utcai pálya, se nem hagyományos állandó versenypálya: a kettő keveréke. A The Race leírása szerint leginkább a miami megoldásra hasonlít, ahol utcai és nem utcai szakaszok váltják egymást ugyanazon a körön belül. A pálya a madridi IFEMA vásárközpont köré épült, a város északkeleti részén fekvő Valdebebas negyedben (Wikipedia).

Ez a vegyes jelleg nem csak érdekesség: közvetlenül meghatározza, milyen gumistratégiával lehet itt versenyt nyerni. A szűk, falak közé szorított részek utcai pályára jellemző óvatosságot kívánnak, a nyílt, gyors ívek viszont olyan terhelést raknak a gumikra, amilyet a Forma-1 a nagy, hagyományos pályákon szokott megélni. A két igény ellentmond egymásnak — és pontosan ettől lesz nehéz a beállítás.

A pálya számokban

Adat	Érték
Pályahossz	5,416 km
Kanyarok száma	22
Körök száma	57
Futamtáv	308,524 km
Pályaszélesség	12 méter (a célegyenesen és az 1-es kanyarban 15)

A hossz- és távadatok a Forma-1 hivatalos pályaoldaláról származnak, a szélességi adat a The Race-től. Érdemes tudni, hogy a végleges rajz rövidebb lett az elsőnél: a korai tervekben még 3,39 mérföldes (nagyjából 5,45 kilométeres) pálya szerepelt, a megvalósult layout viszont 3,36 mérföld — vagyis a most érvényes 5,416 kilométer.

Egy kör a Madringen

A kör egy 589 méteres célegyenessel indul, amelynek végén az autók 320 km/h-ról fékeznek le nagyjából 100-ra a nyitó balos–jobbos sikánba. A 3-as kanyar — a madridi városrészről elnevezett Hortaleza — egy gyors, nyitott jobbos, ami után egy hosszú, városias szakasz következik: itt érik el az autók a kör legnagyobb sebességét, 340 km/h körül.

Az 5-ös és 6-os kanyar között a pálya 8 százalékos emelkedővel kapaszkodik fel körülbelül tíz métert, majd egy technikás rész, a Bunker következik. A 7-es és 9-es kanyar között viszont meredek lejtő vezet vissza, és a kör során az autók két alagúton is áthaladnak egy magasított autópálya alatt. A záró harmad a gyors Esses, majd a lassabb Park szakasz. A domborzati adatok és a szakasznevek a The Race és a Wikipedia leírásából valók.

La Monumental — a leghosszabb döntött kanyar a naptárban

A pálya védjegye a 12-es kanyar, a La Monumental: egy 24 százalékos dőlésű, ívelt jobbos, amelyet a Forma-1 hivatalos oldala a versenynaptár leghosszabb döntött kanyarjaként ír le, és amely köré nagyjából 45 ezer néző fér el. A 24 százalék szögben kifejezve legfeljebb 13,5 fokot jelent (Wikipedia).

A kanyar hosszáról a források nem teljesen egységesek: a The Race 500 métert, a PlanetF1 550 métert ír. Annyi biztos, hogy bő félkilométeres, döntött ívről van szó — ilyen elem eddig nem volt a Forma-1-ben.

Hol lehet előzni?

A Wikipedia négy kijelölt előzési lehetőséget sorol fel: az 1-es, az 5-ös, a 11-es és a 17-es kanyart. Mind a négy a hosszú, gyorsítást engedő szakaszok után következik — vagyis az előzés itt klasszikus fékezési párbaj kérdése lesz, nem pedig a kanyarban való körbeautózásé.

Mit jelent ez a gumikra és a stratégiára?

A Pirelli a C2, C3 és C4 keveréket, vagyis a középső tartományt választotta a madridi hétvégére. Az indoklás beszédes: a gyártó szerint *„a gumikra ható terhelések összemérhetőek azzal, amit a Silverstone-hoz vagy a Spa-Francorchamps-hoz hasonló pályákon látunk"* (Pirelli sajtóközlemény).

A választás célja kimondottan az, hogy kétkiállásos futamot ösztönözzön, és védelmet adjon a túlmelegedés ellen, ha magas a levegő hőmérséklete — a tartomány leglágyabb keveréke erre érzékenyebb lenne. Ugyanez a közlemény jelzi a kontrasztot: Monza a lágyabb C3–C4–C5 hármast kapta.

A kétkiállásos irány gyakorlatban azt jelenti, hogy a hétvége nagy kérdése a kiállások időzítése lesz. Ha érdekli, miből áll össze egy boxkiállás veszteségideje, és mikor éri meg korábban vagy később bejönni, azokat külön magyarázóban bontottuk ki.

Ki építette, és mennyiért?

A pályát Jarno Zaffelli és stúdiója, a Studio Dromo tervezte — ugyanaz a műhely, amely a Yas Marina átalakításán, valamint a zandvoorti és a spa-i felújításokon is dolgozott. A kivitelezők az Acciona és az Eiffage, a költség 83,2 millió euró. A Madring emellett a Forma-1 első fedett paddockját kapta (Wikipedia).

Hogy a helyiek mit várnak tőle, azt talán Carlos Sainz fogalmazta meg a legnyíltabban még a tervek bemutatásakor: *„Szerintem lehetünk a világ legjobb pályája és az egész naptár legjobb eseménye"* (ESPN).

A debütáló hétvége menetrendje

Nap	Ülés	Kezdés (magyar idő)
Szeptember 11., péntek	1. szabadedzés	13:30
Szeptember 11., péntek	2. szabadedzés	17:00
Szeptember 12., szombat	3. szabadedzés	12:30
Szeptember 12., szombat	Időmérő	16:00
Szeptember 13., vasárnap	Futam	15:00

Madrid ugyanabban az időzónában van, mint Magyarország, így a helyi és a magyar időpont megegyezik (RacingNews365). A teljes szezon dátumait a versenynaptárunkban találja, azt pedig, hogy melyik ülést hol lehet nézni, a műsorkalauzunkban szedtük össze. A futam utáni végeredmény az eredményoldalunkra kerül.

Szólunk e-mailben 30 perccel a rajt előtt — a madridi futam vasárnap 15:00-kor kezdődik.